A szokásos katalizátorok közé tartoznak a fémkatalizátorok, a sav{0}}bázis katalizátorok, a biokatalizátorok és a nanokatalizátorok. A hidrogénezési reakciókban általában fémkatalizátorokat, például platinát és palládiumot használnak; a sav-bázisú katalizátorokat, például az alumínium-szilikátokat széles körben használják a kőolaj krakkolásánál; a biokatalizátorok főként enzimek; a nanokatalizátorok pedig nagy katalitikus hatásfokkal rendelkeznek nagy fajlagos felületük miatt.
A reakciókban csökkentik az aktiválási energiát, lehetővé téve a reakciók hatékony lefolyását alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson, így energiát és költségeket takarítanak meg. A katalizátorokat széles körben használják különféle iparágakban, például a vegyiparban, a kőolaj-finomításban, a gyógyszeriparban és a környezetvédelemben. Például a kőolaj-finomítás során katalizátorokat használnak nehézolaj feltörésére könnyű tüzelőanyagok előállítására; az autóipari kipufogógáz-kezelésben a katalizátorok segítik a káros gázok ártalmatlan anyagokká történő átalakítását. A katalizátor kiválasztása általában a reakció típusán, a hőmérséklet- és nyomásviszonyokon, valamint a kívánt termékjellemzőkön alapul. A katalizátorok használatakor ügyelni kell azok aktivitására, szelektivitására és stabilitására, valamint az esetleges mérgezési vagy inaktiválási problémákra.
